Intézménymutató:
Zsombolyai Helyi Onkormanyzat/Tanacs
2006. augusztus 7.
A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./
2008. június 3.
„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./
2008. június 23.
Június 21-én Zsombolyán is megalakult a 17 tagú városi önkormányzat. A harmadszor megválasztott Kaba Gábor polgármester letette a hivatali esküt, majd beiktatták az új tanács 6 RMDSZ-es, 6 PD-L-s, 3 PSD-s, egy romapárti és egy független tagját. /Pataki Zoltán: Önkormányzatok alakulása. Zsombolya: diszkrét pengeváltás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
2008. november 20.
A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánát térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – mondta az MTI-nek Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánát térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és a romániai Zsombolya város tanácsa közösen szervezte a tanácskozást a térség településeinek polgármesterei, megyei és tartományi politikusai részvételével. /A Bánát felértékelődik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ „Nem a régiókat kell etnicizálni, ahogyan az eddig történt, hanem az itt élő etnikumokat regionalizálni, helyreállítani a hagyományos bánsági identitástudatot” – mondta Törzsök Erika, aki a határ menti térségek együttgondolkodásában, szellemi potenciáljának kiaknázásában látja a régió jövőjét. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./
2008. november 25.
A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánság térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – jelentette ki november 19-én Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánság térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és Zsombolya város tanácsa által közösen szervezett tanácskozáson kifejtették, az együttműködést elengedhetetlenné teszi a régi történelmi sérelmek meghaladása. Törzsök Erika és Szabó Péter, a magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára beszámolt a régió stratégiai fejlesztésének lehetséges irányairól, az európai uniós támogatások hatékonyabb lehívásának lehetőségeiről. A tanácskozáson megállapították: egy földalap létrehozása révén meg lehetne akadályozni a termőföld áron aluli értékesítését. Nagy lehetőségeket rejt magában a háromoldalú magyar–román–szerb Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) megalakítása, akárcsak a Duna–Tisza–Körös–Maros eurorégió további működtetése. A régió romániai oldalán található települések gyors gazdasági növekedése, pályázati és beruházási sikerei mutatják, hogy a tőkevonzó képesség növelése elképzelhetetlen a hosszú távú, integrált stratégiai tervek kidolgozása és érvényesítése nélkül – nyilatkozta Törzsök Erika a tanácskozás után. Remélhető, hogy a sikeres határokon átívelő fejlesztések eredményeként a régió ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában, elsősorban az agrárinnováció vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának területén – mondta Törzsök Erika. /A Bánságot felemelheti az együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2009. június 11.
A Temes megyei Zsombolya lakosainak mindössze 15 százaléka vallja magát magyarnak, ennek ellenére az önkormányzati testületben mintegy 35 százalék a magyarok aránya, s az RMDSZ adja a városka immár harmadik mandátumát töltő polgármesterét is /Kaba Gábor/. Munkanélküliség szinte egyáltalán nincs, van ellenben öt múzeum, melyek közül az írott sajtónak szentelt egyedülálló az országban. A magyar közösség kilátásai azonban egyáltalán nem rózsásak: hiányzik az utánpótlás, minimális a magyar keresztelők, a színmagyar fiatal párok száma. Nagy Károly római katolikus pap borúlátó. „Demográfiailag a teljes összeomlás szélén állunk. Szinte egyáltalán nincsenek keresztelők, de olyan házasságkötés is alig akad, ahol mind a két fél magyar. A hittanórán egyre többet kell románul beszélnem, mert a gyerekek nem tudnak magyarul” – nyilatkozta. Tíz év alatt mintegy 15 százalékkal csökkent a magyarság létszáma Zsombolyán, az 1992-es népszámláláskor még 1961-en vallották magyarnak magukat, jelenleg 1649-en vannak. Magyar tagozaton nagyon kevés a gyerek, ellenben a román tagozat tele van magyar gyerekekkel, közölte Csutak Matild pedagógus. /Pengő Zoltán: Magyar jövő Zsombolyán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./
